Mi, az ablakgyógyászok a legtöbb esetben -, amikor az üvegcsere is elégséges, mivel az eredeti ablakkeret még megmenthető korszerűsítéssel -, az úgynevezett lágy-bevonatos low-e hőszigetelő üveg beépítését alkalmazzuk.

A low-e hőszigetelő üveg alkalmazásával csökkentjük a hőveszteséget, amely javítja a komfortérzetet, továbbá növeli az üvegek közötti légrés hőátbocsátási ellenállását, így javítva a nyílászárók hőszigetelő képességét.

Kétrétegű – például kapcsolt gerébtokos – ablakokba építve a két üvegréteg közötti hőátbocsátási ellenállás körülbelül a duplájára növelhető. Ebből adódóan a külső és belső low-e üvegezések esetén még jobb eredményeket érhetünk el. Abban az esetben, ha csak az egyik ablakkeretben van lehetőség az üvegcserére, akkor mivel a párásodás általában a külső ablakon van, mi a külső ablakkeretben cseréljük az üveget.

Az általunk használt nyílászáró-korszerűsítéssel, azaz a svéd technológiájú szilikonnal szigetelt fa ablakkeretek megmentésével és üvegcserével, akár az előírások szerinti értékek érhetőek el.

Ezt a megoldást azért is érdemes komolyan megfontolni, mert többek között költségtakarékos, vagyis megtérülési szempontból kedvezőbb, mint a többi megoldás, mint például a korábban említett ablakcsere. Továbbá az sem utolsó szempont, hogy a legkisebb átalakítással jár, és nincs esztétikai veszteség sem.

Otthonunk fűtési és hűtési költségeit szigeteléssel, szellőztetéssel és huzatmentesítéssel lehet csökkenteni.
Szigetelés: minden olyan anyag, amely csökkenti a hőátadást otthonából ki vagy be a falakon, tetőn/tetőtérben, padlón/pincében, kéményen,nyílászáró hézagokon/réseken és üvegfelületeken keresztül.

A megfelelő szigetelés, otthona energia-infrastruktúrájának fejlesztése a következőkben segít:

• télen a meleget a lakásban tartja,
• nyáron megakadályozza, hogy a hő bejöjjön az otthonába,
• csökkenti a szükséges fűtő-és hűtőberendezések működését,
• jelentősen (akár 30%-kal) csökkenti a fűtéshez és hűtéshez kapcsolódó költségeket,
• segít csökkenteni a tüzelőanyag-fogyasztást,
• és így csökkenti az üvegházhatást okozó szén-dioxid gázok kibocsátását, amely hozzájárul a globális klíma megváltozásához.

Mint már említettük, a szigeteletlen ablakok házunk egyik legköltségesebb részei lehetnek:  hideg időben jelentős hőveszteség, meleg időben pedig nem kívánt hőnyereség folyhat át rajtuk. Az egyrétegű ablaküveg – amely még mindig jelentős mennyiségben található Magyarország otthonaiban – az egyik legmeghatározóbb tényező, ha az energia hatékonytalanságát nézzük.

Hőveszteség a nyílászárókon keresztül négy különböző módon zajlik:

1. Szivárgás: A levegő ki-, és beszivárog a nyílászárók résein és hézagain keresztül.
2. Vezetés: A hő áthalad az üvegen.
3. Sugárzás: A hőenergia a meleg tárgy felől áramlik a közelében lévő bármilyen hűvösebb tárgy felé, amíg a hőmérsékletük ki nem egyenlítődik, amely akár 65 százalékos hőveszteséget is okozhat.
4. Konvekciós: Mivel a meleg levegő felemelkedik, a hideg levegő pedig lesüllyed eltérő relatív sűrűségük miatt, ezért egy szigeteletlen, jeges ablaküveg belső felületéről a hideg levegő a padló felé áramlik, ezzel még több hideg levegőt szívva be az ablak felől. Ez a mozgás végül az egész helyiségben hőmérsékletcsökkenést okoz.

Ezért annyira fontos, hogy megszüntessük a levegő áramlását a nyílászárók szigetelésével. A hatékony ablakszigetelés megakadályozza a hőveszteséget, továbbá segít szabályozni a belső üvegfelület hőmérsékletét. A szigetelt ablakok hézagain és résein keresztül különösebb hőveszteség nélkül egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a belső térben növelve az energiahatékonyságot, továbbá  lehetővé teszik, hogy a fűtött lakásokban magasabb páratartalom legyen, így javítva a levegő minőségét és csökkentve az ablakok páralecsapódásának kockázatát.